|
Javítás utáni vizsgálatok II.
Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat
5.302. érintési áram: Az az áram, amely
- a II. év. osztályú készülék megérinthető vezetőképes részeit,
- az I. év osztályú készülék védővezetővel össze nem kötött megérinthető vezetőképes
részeit (pl. díszítés) érintő személyen át a föld felé folyhat.
5.303. vizsgálati szivárgóáram (Ersatzableitstrom): Az az áram, amely a vizsgált készülék egymással összekötött aktív vezetői és a védővezető, illetve a megérinthető vezetőképes részek között folyik a készülék névleges feszültségén és frekvenciáján a 11. a) és 11. b) ábra szerinti vizsgáló kapcsolás alkalmazása esetén.
6. Követelmények
6.11. A javításokat, módosításokat és a javítás utáni vizsgálatokat a vonatkozó előírások (jogszabályok, szabványok, szabályzatok) figyelembe vételével gondosan és figyelmesen kell elvégezni, a villamos próbák ugyanis feszültség alatti vagy feszültség közelében végzett munkának minősülhetnek. A villamossági termékek önálló javítását, szerelését, módosítását és a villamos próbákat csak az MSZ 1585:2001 szabvány szerinti IV. csoportba tartozó szakember végezheti. A villamos szilárdság vizsgálatok az MSZ 1585:2001 szabvány 3.4.4. szakasza szerinti feszültség alatti munkavégzésnek minősülnek, ezért ezt különös gondossággal kell végezni. Csak olyan személy végezheti, aki az előbbi szabvány 4.2.101. szakasza szerinti IV/d csoportba tartozik, tehát szakképzett és bizonyíthatóan ki van oktatva az alkalmazott vizsgáló berendezésre.
6.12. Összetett készülékek esetében a készülék javításába, és/vagy a javítás utáni vizsgálatokba - szükség szerint - nem villamos szakmájú, megfelelő képesítéssel és engedéllyel rendelkező szakembereket is be kell vonni, pl. víz-, gázszerelőt, vagy mechanikai műszerészt stb.
6.13. A javítások, módosítások és az ellenőrzések során szükség esetén figyelembe kell venni a vonatkozó termékszabványokat is, ezek ugyanis tartalmazhatnak a különféle célú és alkalmazású készülékekre speciális előírásokat pl. a szerkezeti felépítésre vagy a vizsgálatokra vonatkozóan - ezektől a javítás vagy módosítás során sem szabad eltérni!
6.14. Minden esetben teljes mértékben figyelembe kell venni az adott készülék gyártója által kiadott dokumentációkat: gépkönyvet, kezelési, karbantartási, javítási utasításokat, szervizkönyveket, rajzokat stb. Ezek általában részletes leírásokat adnak a szükséges felszerelésekről, javítási műveletekről, beállítási paraméterekről és vizsgálatokról. Ha rendelkezésre áll, célszerű a típusvizsgálati dokumentációt és ennek mérési eredményeit is áttanulmányozni.
Javítás vagy módosítás után az adott készüléknek minden vonatkozásában fenn kell tartani a biztonsági szintet, a műszaki minőséget és a használhatóságát. Ezért:
6.21. A javítás vagy módosítás után a készülék használata nem lehet veszélyes vagy ártalmas a használójára vagy a környezetére (pl. zaj, rázkódás, EMC felharmonikusok, olaj vagy más szennyezés stb.). Különösen fontos az eredeti kúszóáramút és légköz méretek megtartása, de ugyanígy a közvetett és közvetlen érintésvédelem biztosítása, valamint a szilárd testek és a nedvesség behatolása elleni védelem (IP védettségi fokozat), a mechanikus vagy más egyéb veszélyek elleni védelem biztosítása. (A mechanikus biztonsági és a túlzott hőhatások elleni
- tűzvédelmi - követelményeket a mindenkori termékszabványok tartalmazzák.)
6.22. A biztonság szempontjából mértékadó alkatrészeknek, építőelemeknek, szerkezeti elemeknek és programkapcsolóknak (szoftvereknek) meg kell felelniük a névleges műszaki (méretezési) adataiknak és azok egykori megfelelő biztonsági jellemzőinek. Ilyenek pl. a megengedett melegedési értékek, a megkövetelt védettségi fokozat, a mechanikus szerkezeti felépítés és a készülék illetve a programadójának működési jellemzői. Az említett alkatrészek beépítése után a készüléknek biztonsági szempontból meg kell felelnie az érvényes szabványoknak.
Ha a gyártó vagy a forgalmazó megköveteli, ezen megadott alkatrészeket a karbantartási vagy a javítási útmutatónak megfelelően kell alkalmazni.
6.23. A készülék biztonságára kiható rész károsodása, nyilvánvaló alkalmatlansága esetén végre kell hajtani a szükséges javításokat, módosításokat és vizsgálatokat.
A javítás és módosítás utáni vizsgálatokat az 1. sz. táblázat foglalja össze.
A villamossági termékek javítása, módosítása után a következő vizsgálatokat minden esetben el kell végezni:
- Ellenőrzés megtekintéssel (7.2.)
- Védővezető vizsgálata (7.3., 7.41., 7.52.)
- Szigetelés vizsgálatok (7.42., 7.43., 7.44., 7.53., 7.54.)
- Működési próbák (7.6.)
A villamossági termékek javítása, módosítása után a 7.11. szakaszban felsoroltakon kívül a következő kiegészítő vizsgálatok is elvégezhetők:
- Védővezető-áram mérése (7.55.)
- Érintési áram mérése (7.56.)
- Szivárgóáram mérése (7.45., 7.57.)
- Zajmérések (7.7.)
- Hőmérséklet- és teljesítménymérések (7.8.)
Javítás és módosítás utáni vizsgálatok
1. sz. táblázat
|
Vizsgálat |
A vonatkozó vizsgálatsorozat és szakasz száma |
|
|
7.2 |
|
2) Védővezető vizsgálata* |
7.3 |
|
2a) Védővezető ellenállásának mérése |
A) 7.41. |
B) 7.52. |
|
3) Szigetelés vizsgálatok* |
A) 7.42. |
B) 7.42. |
|
3a) Szigetelési ellenállás mérés |
A) 7.43. |
B) 7.53. |
|
3b) Villamos szilárdságvizsgálat |
A) 7.44. |
B) 7.54. |
|
4) Védővezető-áram mérése |
- |
B) 7.55. |
|
5) Érintési áram mérése |
- |
B) 7.56. |
|
6) Szivárgóáram mérése |
A) 7.45. |
B) 7.57. |
|
7) Működési próbák* |
7.6 |
|
8) Zajmérések |
7.7 |
|
9) Hőmérséklet- és teljesítménymérések |
7.8 |
|
*Minden esetben elvégzendő vizsgálat |
7.13. A kiegészítő vizsgálatok elvégzését mérlegelni lehet az igény, a körülmények, a lehetőségek, a rendelkezésre álló felszerelés és a minden esetben kötelező felelősségvállalás figyelembevételével.
7.14. A javítás, módosítás utáni ismételt vizsgálatok végzésekor ügyelni kell arra, hogy a vizsgálati paraméterek megváltozhatnak. Ugyanígy egy régebbi készülék műszaki paraméterei is megváltozhatnak, pl. csökken a teljesítménye stb.
7.15. Az A) vizsgálatsorozat (7.4. alfejezet) és a B) vizsgálatsorozat (7.5. alfejezet) közül a rendelkezésre álló mérőeszközöknek megfelelően csak az egyik sorozatnak a méréseit kell elvégezni.
Minden esetben szükséges vizsgálat
A készülék javításának, módosításának befejezése során, illetve után minden esetben szemrevételezéssel kell ellenőrizni a következőket:
- a készülék burkolatának épségét, a szigetelő anyagú burkolat állapotát,
- a szerelvények, fogantyúk, kezelő szervek, védőfedelek és rácsok épségét, hiánytalan meglétét,
- előírás, dokumentáció szerinti alkatrészek kerültek-e beépítésre,
- minden alkatrész a helyére került-e, megfelelő-e a rögzítésük, nem maradt-e ki valami,
- felesleges, oda nem való anyag, szemét, vagy szerszám nem maradt-e a készülékben
- csatlakozások, csavarok ellenőrzése, meg vannak-e húzva az előírás szerinti nyomatékkal,
- belső huzalozás elrendezése, vezeték rögzítések, szigeteletlen vezetékek helyzete (nem csípődött-e be vezeték, vagy nem ér-e hozzá forró felülethez a nem hőálló szigetelésű vezeték)
- a védővezető belső csatlakozásai, a szükséges helyeken mindenhol csatlakoztatva van-e,
- a külső csatlakozóvezetékek és a védővezető állapota, keresztmetszete és bekötése,
- a csatlakozó dugók és aljzatok állapota, épsége, ezek kialakítása a feszültségszintnek és a várható áramerősségnek megfelel-e,
- a külső csatlakozó vezetékeknek, kábeleknek a készülékbe való bevezetése megfelelő-e, az alkalmazott bevezető hüvelyek, tömszelencék a várható igénybevételnek megfelelnek-e (pl. IP védettségi követelmények, nyomásállóság stb.)
- a külső csatlakozó vezetékek rögzítése, tehermentesítése,
- a készülék belső biztosítóinak állapota, mérete és áramerőssége,
- a túlnyomás ellen biztosító szelepek, és más védőeszközök megléte, állapota,
- hűtőnyílások, légszűrők állapota,
- a kezeléshez és a biztonsághoz szükséges feliratok és jelölések (pl. forgásirány) megléte,
- a tartozékok és szükséges dokumentációk (pl. kulcsok, kezelési útmutató stb.) hiánytalan megléte.
Hibák, hiányosságok, mint pl. mechanikai veszélyt vagy tűzveszélyt okozó hibák felfedezése esetén a készüléket nem szabad tovább vizsgálni, hanem az észlelt hibákat meg kell szűntetni!
7.3. A védővezető vizsgálata
A védővezetővel rendelkező készülékeknél minden esetben szükséges vizsgálat.
Az I. év osztályú készülékek megérinthető fémrészei, amelyek szigetelési hiba esetén feszültség alá kerülhetnek, tartósan és megbízhatóan legyenek összekötve a készülékben lévő védőcsatlakozó kapoccsal vagy védőcsatlakozással vagy a készülék csatlakozó dugó védőérintkezőjével. A védőcsatlakozó kapcsokat és a védőérintkezőket nem szabad villamosan összekötni az esetleges nulla vezető csatlakozó kapcsával.
A védővezetővel rendelkező készülékeknél az itt leírt követelményeket minden esetben ellenőrizni kell:
- szemrevételezéssel és
- folytonosság ellenőrzéssel (pl. legalább „csengetéssel” vagy célműszerrel)
Műszeres méréssel a védővezető készüléken belüli ellenállását lehet megmérni. (Lásd: 7.41. és 7.52 szakaszokat)
7.4 A) vizsgálat sorozat
A vizsgálatsorozat a következő műszeres méréseket tartalmazza:
· A védővezető ellenállásának mérése (7.41.)
· Szigetelésvizsgálatok: szigetelési ellenállás mérés (7.42., 7.43.)
villamos szilárdság (7.42., 7.44.)
· Szivárgóáram mérés (7.45.)
7.41. A védővezető ellenállásának mérése
A védővezető méréses ellenőrzése során az I. év. osztályú készülékek védővezetőjének ellenállását kell megmérni. A mérés során a védőkapocs és a hozzá kötött részek között feszültségesést kell mérni. A védővezető ellenállását a feszültségesésből és az alkalmazott áramerősségből kell kiszámítani. Az így kiszámított ellenállás értéke egyik esetben sem haladhatja meg a készülékfajtára előírt megengedett legnagyobb értéket.
A készülékfajtánként meghatározott részletes vizsgálati jellemzőket és a megengedett legnagyobb ellenállás értékeket a vonatkozó termékszabványok előírásai szerint a következő 7.411. ...7.419. szakaszok tartalmazzák.
7.411. Motoros villamos kéziszerszámok
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés