Üdvözlöm Kedves Érdeklődő!

 Nevem Kovács István Elemér, családommal Ráckevén élek és tűzoltóként dolgozom a szigetszentmiklósi városi tűzoltóságon. Mint a legtöbb tűzoltónak , nekem is  családom megélhetésének biztosítása érdekében másodállásról kellett gondoskodnom. Így  végzettségemet kihasználva, vállalkozást indítottam, amely  Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálattal, Erősáramú Villamos Berendezések Időszakos Felülvizsgálatával (Tűzvédelmi Felülvizsgálat), Villámvédelmi Felülvizsgálattal    és        Villanyszereléssel  foglalkozik. Bízom benne, hogy érdekeink egyezni fognak és tudásommal,munkámmal biztonságossá tehetem  az Ön családja és alkalmazottai környezetét.

Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálat

Érintésvédelem

Áramütésről akkor beszélünk, amikor valamely áramforrás áramköre az ember testén

keresztül záródik, és ennek következtében a testen keresztül folyó áram az élettani

hatásai miatt az egyészséget, vagy súlyosabb esetben az életet veszélyezteti. Ez a

feltétel a gyakorlatban akkor valósul meg amikor egy villamos üzemű szerkezet (pl.:

mosógép ) külső burkolata meghibásodás folytán feszültség alá kerül. A készülékek

megérinthető részein megjelenő feszültséget nevezzük érintési feszültségnek,

melynek nagysága az előírások szerint 50V-nál magasabb érték nem lehet. Az ilyen

típusú veszélyhelyzet elleni védekezést nevezik érintésvédelemnek. Minden villamos

üzemű szerkezetet el kell látni érintésvédelemmel, melynek módszereit a

szabványok érintésvédelmi osztályokba sorolással határozzák meg:1. Érintésvédelmi osztály ( Védőföldelés)

Ide tartoznak azok a berendezések, amelyeket csak védővezetővel szabad

használni. Ez a védőföldelés hivatott az érinthető felületet a földdel összekötni így az

úgynevezett hibaáram ezen a vezetőn folyik (és nem készüléket megérintő

személyen). Ezért is SZIGORÚAN TILOS ÉS ÉLETVESZÉLYES földelési

csatlakozóval ellátott készülékeket (mosógépek, vasalók, hűtőgép, stb.) földeletlen

(oldalklipsz nélküli) konnektorba dugni. Durva esetben ha a hibaáram eléri a

kismegszakító leoldási áramértékét azt le is oldja megszakítva az áramkört. Ezt a

kikapcsolást korábban az olvadóbiztosítók, jelenleg a kismegszakítók (kisautomaták),

esetleg a napjainkban legkorszerűbbnek tartott áramvédő-kapcsolók alkalmazásával

lehet elérni. Ezen berendezések megbízható működése életet menthet, ezért,

bekötésüket, cseréjüket, vagy bármilyen jellegű egyéb beavatkozást csak

szakember végezhet.A védővezető mindig a tápvezeték egyik (zöld/sárga, vagy a régebbi

berendezésekben piros szigetelésű) ere. Ennek keresztmetszete azonos a

fázisvezető keresztmetszetével. Nagyon ügyelni kell arra, hogy a zöld/sárga

szigetelésű vezető kizárólag csak védővezető céljára legyen felhasználva! A

lakóépületek villanyszerelési rendszerében minden esetben ki kell építeni a

védővezetőt. Természetesen ez a követelmény csak az előírás hatályba lépése után

készített új, illetve a felújított szerelésekre vonatkozik. Mivel ez az előírás már több

mint 15 éve érvényes, ma már úgy tekinthetjük, hogy a lakások többségében a

villanyszerelések ennek megfelelnek, bár nem zárható ki, hogy a korábbi előírások

szerint az ún. melegpadlós (parketta, PVC-burkolat, padlószőnyeg stb.)

helyiségekben az akkor megengedett védőérintkező nélküli, a régi fogalmak szerint

"0 érintésvédelmi osztályú" csatlakozóaljzatok is még használatban vannak. Az ilyen

kivitelű csatlakozóaljzatokat még gyártják és megvásárolhatók a szaküzletekben

annak ellenére, hogy ma már szabványon kívülieknek tekintendők, és alkalmazásuk

csak a meglévő villanyszerelési rendszerekben, a meghibásodott termékek

pótlására, szorítkozhat. Új szereléseknél nem alkalmazhatók.2. Érintésvédelmi osztály (Kettős szigetelés)

Ide tartoznak azok a villamos készülékek, amelyek kettős, vagy megerősített

szigeteléssel vannak ellátva. A megérinthető részek vagy műanyagból készülnek,

vagy a fémburkolatok úgy vannak az üzemszerűen feszültség alatt álló részektől

elszigetelve, hogy ezekre a burkolatokra veszélyes nagyságú érintési feszültség ne

kerülhessen egyszeres hiba esetén.

Ilyen kivitelben készülnek, pl. a villamos kéziszerszámok, vagy a háztartási

készülékek jelentős része (hajszárító, kávédaráló, porszívó, villanyborotva stb.).

Ezeken a készülékeken az itt látható jelölés feltüntetése kötelező, és szigorúan tilos

azokat leföldelni, vagy a védővezető-rendszerbe bekötni. A készülékek bekötött

csatlakozóvezetékein olyan csatlakozó dugókat alkalmaznak, amelyek nem

rendelkeznek védővezető-érintkezővel.3. Érintésvédelmi osztály (Törpefeszültség)

Azokat a készülékeket soroljuk ide, amelyek ún. érintésvédelmi törpefeszültséggel

üzemelnek. Ennek felső határa 50 V, amelyet biztonsági transzformátorral állítunk

elő. A törpefeszültség használata elsősorban különösen veszélyes helyeken

szükséges, pl. gyermekjátékok, szökőkutak, ill. úszómedencék világítása,

áthelyezhető kerti világítórendszer stb.Áramvédő kapcsoló

Az érintésvédelemben a legújabb irányzat az, hogy a lakásokban mindenütt kiépítik

a védővezetőt, de a testzárlat kikapcsolását nem bízzák a zárlatvédelemre, hanem

úgynevezett áram-védőkapcsolókat (németül Fehlerstromschsalter, rövidítve FI

kapcsoló, angolul residual current device. rövidítve RCD) alkalmaznak. Ezek

működési elve az, hogy az üzemi vezetőkben folyó áramkülönbségekre érzékenyek:

ha az egyik üzemi vezetőben nagyobb áramerősség folyik, mint a visszavezetőben

(ami csak akkor állhat elő, ha az áram egy része testzárlaton vagy az üzemszerűen

feszültség alatti részt közvetlenül érintő ember testén át folyik a földbe), a készülék

kikapcsol. Nemzetközileg a már névlegesen 30 mA-re érzékeny ilyen kapcsolót

ajánlják (a valóságban ezek gyakran már a névleges értékük felénél, tehát 15 mA-nél

kikapcsolnak). Hazai viszonylatban azonban a szabadtéri készülékek nedves időszak

után fellépő szivárgó áramai ezt az áramerősséget megközelíthetik, ezért felesleges

(helytelen) kikapcsolást okozhatnak, ezért a szabadtéri készülékek védelmére a 100

mA érzékenységű áramvédő kapcsolók használata javasolt.

Ha ezek a kapcsolók

nem „villámbiztosak”, akkor közeli villámcsapás esetén önműködően

lekapcsolhatnak. Ez a lakásokban általában különösebb bajjal nem jár, de ha pl.

hétvégi házakban a mélyhűtő egy villámjárta éjszakán kikapcsolódik, a

visszakapcsolásig az ott tárolt étel megromolhat.A kettős szigetelés

jelzése a készülékeken:Ezeket a kapcsolókat (hogy érzékenységük ne gyengüljön) időnként a

próbagombjukkal „meg kell járatni”. Korábban az volt előírva, hogy próbagombbal

történő kikapcsolást legalább havonta kell elvégezni, a mai gyártmányoknál elegendő

a félévenkénti próba is (amit a feledékenység elkerülésére célszerű a nyári és a téli

időszámításhoz való áttéréshez igazítani). Az ellenőrzés végrehajtása nagyon fontos,

mivel az áramvédő-kapcsoló olyan kis energiákra működő szerkezet, amelynek már

kisebb oxidálódások vagy érintkezési bizonytalanságok is csökkentik érzékenységét,

esetleg szükségtelen lekapcsolásokat hozhatnak létre. Meg kell azonban jegyezni,

hogy ez a művelet csak a kapcsolókészülék működőképességét ellenőrzi, és nem

jelenti sem a védővezető, sem a védőföldelés folytonosságát és előírás szerinti

kialakítását.

Az áramvédő-kapcsolók különféle névleges áramra (16, 25, 40 A ), különféle

hibaáram-érzékenységre (30, 100, 300 mA) és kettő vagy négypólusú kivitelben

készülnek. Magyarországon a nemzetközi szabványoknak megfelelő, a rögzített

szerelésre tervezett, azaz az elosztótáblákba való beépítésre szánt kivitelek

használhatók.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.